Ha „a külső sivatagok azért szaporodtak el a világon, mert a belső sivatagok szétterjedtek”, a környezeti válság mély belső megtérésre hívó felszólítás.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
Ha „a külső sivatagok azért szaporodtak el a világon, mert a belső sivatagok szétterjedtek”, a környezeti válság mély belső megtérésre hívó felszólítás.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
v, 2020-03-29 09:25 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk szerint a természet járványhelyzet okozta fellélegzését tévedés üdvözölni, mert az csupán „vészfékezés” következménye, és a lecsengés után minden folytatódhat ugyanúgy. Hacsak nem teszünk valamit...
Európa leállt, az USA is lassít, miközben Kína lassan magához tér, sőt most már Kína és más ázsiai országok zárják le határaikat, vezetnek be korlátozásokat, hogy senki se vihesse vissza a fertőzést. A koronavírus áldozatai sokasodnak. Nincs speciális ellenszer, sem vakcina, de már vannak reményteljes kezdeményezések. A fertőzés nehezen kontrollálható, talán csak egyetlen út van: lassítani a megbetegedések jelentkezését, hogy jusson minden rászorulónak időben kezelés. De a kór terjed, és csak remélhetjük, hogy lassabban, mint ahogy a legrosszabb forgatókönyvek előre jelzik. A fejlett világ gazdasága szinte leállt, és ezzel együtt hirtelen csökkentek a káros, környezetet terhelő kibocsátások is. Több környezetvédelemmel foglalkozó szakíró üdvözölte a kibocsátások csökkenését, talán elhamarkodottan. Hiszen előbbi megközelítés nemcsak morálisan visszás, azaz pontosabban tarthatatlan, hanem szakmailag is tévedés. A kibocsátások csökkenése mögött nincs semmiféle esszenciális strukturális változás, nincs terv, sem szakpolitika, csak „vészfékezés”. És ha mindez így marad, akkor, ha a járvány csendesül vagy akár el is múlik, lesznek már szerek a gyógyításhoz, és nem történik nagyobb baj a vészfékezés során, akkor a gazdaságot ért sokk lazul, és majd mindenki az új és gyors növekedésben lesz érdekelt.
Ha nem tanulunk belőle, visszaáll a normalitásnak hitt, felfokozott élet. A globalitás és a hozzá tartozó ún. hosszú ellátási láncok, valamint a globalizmusnak szinte ellentmondó, majdhogynem egyközpontúság további fenntartása a világ gyártási-ellátási láncaiban újabb katasztrófákhoz, nyersanyagválságokhoz vezethetnek járványok nélkül is.
A hosszú ellátási láncok hetek alatt összeomlottak demonstrálva azt is, hogy a globális nemzetköziség szabályrendszere nem a közjó, hanem valami egészen más érdekek szerinti konstrukció.
Már most kellene foglalkozni a jövővel, akkor is, ha most a fő csapási irány a küzdelem az emberéletekért, a kritikus infrastruktúrák, az ország működőképességének fenntartása a vészhelyzetben.
cs, 2020-03-26 20:40 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk most arról gondolkodtat el, hogy mennyire nagy belső ellenállásba ütközik Magyarországon is az éghajlatváltozás folyamatának mérséklése.
„…Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.”
(Áprily Lajos: Március)
A költő a cinege énekében is a verslábakat számolja, a kertész a virágzó bokrokra figyel már ilyenkor, a tavasz tehát mindenkinek másként köszönt be. A vers örök szépsége viszont minden szerencsés emberé, aki ért magyarul.
Milyen különös is ez, az idén március első napjaiban már árulják a barkát a piacon, pedig a virágvasárnap még nagyon messze van! Igen, ez is a globális felmelegedés következménye, az ünnepek és a hagyomány által évszázadok óta hozzájuk rendelt virágok nyílása egyre inkább eltolódik időben egymástól. Ennyit jelentene a tavaly mért egyfokos emelkedés világunk átlaghőmérsékletében?
v, 2020-03-22 08:40 
Az előző heti elmélkedésben átérezhettük, milyen megkönnyebbülés, hogy Jézus a teremtés ellen elkövetett bűneinket is fölvitte a keresztfára és megváltotta azokat is, arra ösztönözve bennünket, hogy változtassunk az életünkön.
Nagyböjt 4. vasárnapján a keresztény üzenet negyedik pontját elmélkedjük át, mely a megváltó Jézus felénk irányuló szeretetét látva valószínűleg fölvetődik minden emberben:
„Higgy és térj meg Jézus Krisztushoz!” (Jézus melletti döntésed és bűnbánatod visszavezet téged az Atyához.)
v, 2020-03-15 07:32 
Az előző héten a kérügmatikus igehirdetés első pontjáról gondolkodtunk, arról, hogy a teremtett világ, melyet az Atya Jézusra tekintve alkotott, az Ő végtelen szeretetét hirdeti. Ha erről tudunk beszélni valakinek, majdnem biztos, hogy előkerül az, hogy ebbe a harmóniába belépett a bűn, valami elromlott, valamit elrontottunk.
Ezen a héten a kérügma 2. és 3. pontját elmélkedjük át:
„A bűn elválaszt Isten szeretetétől”. (Bűneid választanak el szeretete és kegyelme teljességétől.) „Jézus már megváltott Téged!” (Jézus feláldozta magát és ezzel elhárította az akadályt.)
Biztosan mindnyájan éreztük már azt a döbbenetet, amikor kiderült, milyen következményekkel jár egy-egy bevett szokásunk (pl. autózás, nejlonzacskó-használat) mi az előzménye annak, hogy bizonyos élelmiszerek ott vannak az asztalunkon (pl. pálmazsír előállításához szükséges olajpálma termesztése, gyermekmunka a kakaótermesztésben, stb.), vagy hogy bizonyos eszközöket használunk, és könnyedén lecserélünk (pl. afrikai bányákban dolgozók életkörülményei a telefonok előállításához szükséges mikroelemekért), és hosszan sorolhatnánk még… Amikor ezeket igazán fölfogjuk, nagyon könnyen elkeseredhetünk, átéljük a fogyasztói társadalom ránk nehezedő strukturális bűnét, hiszen ki az, aki nem vesz új okostelefont, nem ül autóba, és nem eszik csokoládét, mikor mindenki más ezt teszi? Úgy érezhetjük, a klímaváltozás, a szemétszigetek az óceánon, a meddőhányók, bármi, amerre csak nézünk, mind a mi bűnünk. Mi törtük össze Krisztus arcának tükröződését a teremtett világon.
szo, 2020-03-07 10:58 
Idei teremtésvédelmi elmélkedéseink során elérkeztünk arra a pontra, hogy kapcsolódva a misszió témájához átgondoljuk: a kérügmatikus igehirdetés hat pontja hogyan segít bennünket abban, hogy továbbadhassuk testvéreinknek Isten felénk megnyilvánuló mérhetetlen, megváltó szeretetét a teremtett világon keresztül.
A kérügmatikus igehirdetés első pontja így hangzik: „Isten ma szeret téged!” A mennyei Atya örök szeretettel szeret, akkor is, ha elfordultál tőle.
Istennek ezt a felénk forduló, végtelen szeretetét leghamarabb teremtményei csodálatos voltában fedezhetjük föl. És ez nem véletlenül van így. Kodácsy Tamás református ökoteológus gondolatait idézzük:
„Az Atya Igéje, szava által teremtette a világot, és ez az Ige lesz teremtménnyé, amikor Krisztus megszületik. De nem csak általa, hanem reá nézve (vagy a katolikus szentírásfordítás hagyományos szóhasználatával: érte) is.”
sze, 2020-03-04 17:16 
Bevezeti: Sipos Katalinbiológus, természetvédelmi szakértő, a WWF Magyarország igazgatója
Ideje: 2020. március 10. 18 óra
18 óra: Teremtésvédők szentségimádása
18:30: Naphimnusz Műhely: témafelvezetés és beszélgetés
Helye: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola,B terem
szo, 2020-02-29 09:17 
Ahogyan a hamvazószerdai bevezetőben írtuk, idei teremtésvédelmi elmélkedéseink témája – kapcsolódva a NEK harmadik felkészítő évéhez – az a misszió, ami elviszi az emberekhez a teremtett világ evangéliumát, mely Isten megbocsátó, felemelő szeretetét hirdeti.
Minden misszió sikerének egyik legnagyobb titka a felkészülésben rejlik. A mai evangéliumban Jézus igen határozott példát mutat nekünk erre, azzal, ahogyan kivonul a világból, imádkozik és böjtöl felkészülve arra a szellemi harcra, amit mind a kísértések legyőzésekor, mind a mennyek országának meghirdetése során meg kell vívnia.
A mi előkészületünknek legfontosabb pontjai a következők:
sze, 2020-02-26 07:03 2020 a Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus éve. A harmadik előkészítő év témájának Bíboros atyánk a missziót jelölte meg. Minden kereszténynek Jézustól kapott feladata, hogy hirdesse az evangéliumot: Isten felénk áradó feltétel nélküli szeretetét, a bűnét megbánó ember felé megbocsátását, a megváltó Jézusban való hitet és a Vele való kapcsolatot, a Szentlélek működését bennünk és lehetőségünket arra, hogy hitünk és a Szentlélektől kapott ajándékaink az Egyházban kiteljesedhessenek. Ez a kérügmatikus igehirdetés, az evangélium üzenetének az első meghirdetésben elhangzó formája.
Ferenc pápa a Laudato si’ enciklikájában (megjelenésének idén ünnepeljük öt éves évfordulóját!) minden jóakaratú embert felszólított az ökológiai megtérésre. De vajon valaki elviszi-e az erre való hívást a világba, közösségeinkbe, családjainkba? Történnek-e változások körülöttünk? Vagy csak magányos harcosok vagyunk, csináljuk a szelektív / nullahulladékos háztartást, komposztálunk, járunk a termelői piacra, és morgunk, amikor szemetet látunk az utcán, vagy ha belenézünk az előttünk sorban álló kosarába?
Nagyböjt hagyományosan a megtérésre hív. Idei teremtésvédelmi elmélkedéseink ezért abban fognak segíteni bennünket, hogy Jézussal együtt rátekintsünk hozzáállásunkra a teremtett világhoz, bűnbánatot tartsunk, majd el tudjunk indulni, hogy elvigyük a teremtés örömhírét a világnak: azt, hogy Isten a Jézusra tekintve megalkotott, szeretetből nekünk ajándékozott Földet nem szeretné hagyni elpusztulni, de ebben a mi közreműködésünkre is szüksége van. Nagyon sürgős, hogy minél több emberhez eljusson ez az örömhír is, hiszen a klímaváltozás, a természeti katasztrófák híre, a kormányok lassú reagálása a Föld állapotára sok embertársunkat (valljuk be, néha minket is) a reménytelenség, a klímaszorongás, a depresszió, az „úgyis minden mindegy, legalább addig élvezzük az életet” gondolkodás felé sodor. Az ökológiai megtérés viszont nem szorongást, de nem is felelőtlenséget eredményez, hanem egy mértéket ismerő és megtartó, de abban örömét lelő, megújult, hálás világ- és életszemléletet.
Az „ökológiai misszióról” való gondolkodásban a NEK harmadik előkészítő évére kiadott segédanyagot használjuk, mely a kérügma hat pontja alapján ad szempontokat az evangélium hirdetéséhez.
h, 2020-02-24 11:02 
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal a koronavírussal és terjedésével kapcsolatban gondolkodtat el minket.
Az elmúlt két hónapban nem múlt el nap, hogy ne olvashattunk volna a hazai és a nemzetközi hírekben a koronavírusról, a járvány kínai és nemzetközi részleteiről, karanténról Kínában, három óceánjárón, sőt már Európában is megannyi helyen. Egyik pillanatról a másikra érthetővé vált, hogy a Föld, a „nagyvilág” olyan, mint egy kis falu, ahol már mindenki tud a kitörő járványról és mindenki fél a következményektől: csak órákba kerül, hogy eljusson a világ egyik pontjáról a másikba, nemcsak egy-egy hír, hanem a veszélyeztetés maga is.
Az első megdöbbenés után már nemcsak az egészségügyi kockázatokról szóltak a hírek, hanem regionális, akár az egész világra kiható gazdasági károkról, előrejelezve a Kínából származó termékek, a különböző technológiákhoz nélkülözhetetlen anyagok és alkatrészek hiányából származó termelés-fennakadásokat, a turisztikai szektor, a high-tech megtorpanását, pénzügyi bizonytalanságokat.
Már két héttel ezelőtt jelentette a Mining.com bányászati hírportál, hogy a kínai szénbányák mindent megtesznek a munkálatok felgyorsítása érdekében, hiszen máris óriási kiesések vannak a szénkitermelésben a tízmilliókat érintő karantén miatt. Egyértelműen megnövekedett Kína szénimportigénye, máris emelkedtek a világpiaci árak. Az elsősorban Indonéziából és Ausztráliából származó kínai import növekedése azonnal óriási logisztikai gondokat okozott a kikötőkben és a tengeri szállításban.
h, 2020-02-24 11:01 
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Lechner Judit a költészet és a tudomány segítségével ezúttal abban segít minket, hogy a teremtés egységét, a csodálatos megtervezettség bizonyítékait vegyük észre magunk körül.
„Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.”
(József Attila: Hexaméterek, Flóra-ciklus)
A télutó gyönyörű leírásához az idén nem igazán illeszkedik az idő járása, hiszen Weöres Sándor szavaival már megint „hótalan a tél, barnazöld a rét”. Mégis, a télből a tavasz felé tartunk már, a hó, a jég szilárdsága enged, a víz megindul saját törvényei szerint a föld mélye vagy a tengerek felé, de ahol a nap ereje eléri, már páraként is száll felfelé. Talán ezzel a verssel lehetne kezdeni fizikaórán a víz halmazállapotainak magyarázatát…
Az időmértékes ritmus örök szépségével mindig elragad bennünket. Nem csoda, hogy a mindenben harmóniát, mértékletességet kereső görögök alkották meg a hexametert. Mennyire jól lehet ezt a verset mondogatva gyalogolni! Ritmusa szépen összehangolja a lépést, a levegővételt, a szívverést, így a mozgás egészséges mértékben segíti az egész szervezet működését, és még a gondolatokat is képes összerendezni…
