December 12. – vasárnap

„Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével” (Szof 3,17)

Egyezz meg valakivel, hogy vásárlás helyett újrahasznosított ajándékot adtok egymásnak (akár használtan vásároltat: antikvár könyvet, túrt ruhát). Minden új termék előállítása, régi termék feldolgozása, szállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, így ezzel duplán spórolunk. Ráadásul, a tervezett avulás következtében az új holmik kevésbé tartósak, tehát valójában jobb minőségű holmira teszünk így szert, illetve a keresésre vagy barkácsolásra szánt idő is ajándék részét képezi.

December 13. – hétfő

„Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, ösvényeidre taníts meg engem.” (Zsolt 24,4)

Ne nézz tévét, ne számítógépezz, ne internetezz, ne hallgass zenét egy napig. Egyrészt energiát takarítasz meg, másrészt több időd lesz elmélyülni, lélekben felkészülni karácsonyra, sőt, beszélgetni másokkal. Ha elcsöndesedsz, jobban meghallod azt is, mit kíván tőled Krisztus.

December 14. – kedd

„Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben!” (Mt 21,28)

„Amíg széles körben ki nem fejlesztik a megújuló energiaforrásokat – aminek már folyamatban kellene lennie –, jogos a kisebbik rosszat választani vagy ideiglenes megoldásokhoz folyamodni. Ugyanakkor a nemzetközi közösségben nem sikerül kielégítő megállapodásra jutni azok felelősségéről, akiknek az energetikai átmenet költségeit viselniük kell.” (Laudato si’, 165.)

Az elmúlt hónapok nemcsak a pandémiával, hanem az energiaellátással, az energia árával, az ellátás biztonságával kapcsolatos hírekkel is tele voltak. Az energiaátmenet fogalma az elmúlt húsz évben összeforrott a zöldátmenet, a zöld energia használatára való áttérés egyre sürgetőbb kihívásával. Az elmúlt évtizedekben tanulmányok sokasága az „energialétra hipotézisre” alapozva kísérelt meg becsléseket adni az energiaátmenet folyamatára. A hipotézis, amit felmérésekkel igazoltak, az, hogy fejlődő gazdasági környezetben a háztartási energiahasználat és a folyamatosan növekvő bérek hatására a lakossági igények automatikusan a hipotézis szerinti magasabb fokon lévő energiahordozók felé tendálnak (legyen az akár kényelmi vagy ökológiai szempontból tisztább). Ezek a megfigyelések nagyjából igazak a fejlett és a fejlődő világ országaiban is.

Az energialétra hipotézis azt is feltételezi, hogy a drágább technológiák helyi és nemzetközi szinten magasabb társadalmi státuszt jelentenek. Ebben az esetben a családok nemcsak azért akarnak feljebb lépni az energialétrán, hogy nagyobb energiahatékonyságot érjenek el, vagy kisebb legyen a szennyezőanyag-kibocsátásuk, hanem azért is, hogy bemutassák társadalmi helyzetük, rangjuk növekedését. Számos kutatás bemutatta az úgynevezett tüzelőanyag-halmozás gyakorlatát is, az energialétra felemelkedésének elején és közepén lévő háztartásokban. Normális élethelyzet, amikor a háztartások nem tudnak teljesen lemondani hagyományos energiaforrásaikról, amely a fogyasztói oldalnak az energiaátmenetekben rejlő politikai és szakpolitikai összetettségét is mutatja. A tiszta energiára való átállás meghatározó tényezői közé tartozik ez is, amely rávilágít arra az összefüggésre, hogy sok vidéki háztartásban előfordul az energiahordozó-váltásra, a modernizációra való igény mellett a halmozás is. Ez nemcsak a tőlünk nagyon messzi Indiában, hanem akár a szomszédos Ausztriában és Kelet Közép-Európa teljes egészében is gyakorlat, különösen a vidékies településeken, de akár a központi régiók perifériáin is. Az energiahordozók halmozása, azaz, amint a háztartási szintű energialétrát alkalmazó kutatások kimutatták, a többféle energiahordozó használata, ami a modern és hagyományos energiahordozók egyidejű alkalmazását jelenti (pl. a PB-gáz, szén, fa, elektromosság, vezetékes gáz együttes használata), valószínűleg továbbra is kulcsfontosságú része marad a társadalmi-kulturális energiafogyasztási szokásnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a gyakorlat hatással lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és a tisztább energiára való átállás menetére, gyorsaságára. Teljesen normális vidéken a cserépkályha mellett a villanybojler és a PB-gázzal működő tűzhely használata.

A Naphimnusz Egyesület, az EcoOne Munkacsoport és az Új Város Online közös adventi kampányt hirdet: minden adventi napra egy, a napi szentírási olvasmányokból vett igéből inspirálódó elhatározást ajánlunk, amivel csökkenthetjük életvitelünk környezetre gyakorolt negatív hatását: szelektív hulladékgyűjtés, élelmiszer-pazarlás csökkentése, energiatakarékosság és a természet felfedezése mind-mind szerepelnek a vállalások között!

„Szeretetetek egyre jobban gyarapodjék a helyes ismeretben és a teljes megértésben, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes.” (Fil 1,9)

November 28.

„Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül.” (Lk 21,36)

Az advent fontos jelképe, kelléke az adventi koszorú, hiszen ennek fényénél készülünk imádsággal az ünnepre, Krisztus eljövetelére. A lényeg azonban az ima, nem a külsőségek! A tavalyi gyertyák ugyanolyan szépen világítanak az adventi koszorúdon, mint ha újakat vennél. Azt is mérlegeld, hogy adventi koszorúdra mennyi új díszítést, fenyőágat teszel! Nem kell feleslegesen megtépázni a fenyőket, arról nem is beszélve, hogy a díszítések nagy része újrahasznosíthatatlan szemét, ha nem teszed fel újra. Ha már mégis megvetted, fogadd meg, hogy a maradékokat elteszed jövőre!

November 29. 

„Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban” (Lk 21,34)