Az Új Ember hetilapban megjelent termetésvédelmi témájú cikkjeink

Az éghajlatváltozás túlélési kérdés lesz

Adrianus van Luyn püspök, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Tanácsának (COMECE) elnöke felhívást intézett az EU állam- és kormányfőihez, hogy tegyenek meg mindent egy tisztességes, átfogó és igazságos klímaegyezmény megszületéséért. A csütörtöki és pénteki EU-csúcs során Brüsszelben ebbe az irányba kell lépni. Az idő szorít, a fél szívvel kiötlött taktikák helyett határozott cselekvésre van szükség.

Sólyom a koppenhágai klímacsúcs blogjában

Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) Negyedik Helyzetértékelő Jelentése (2007), amely meglehetősen kijózanító üzenetet hordozott, a 2006 júliusáig megjelent tudományos eredményeken alapult. Azóta azonban jelentős mennyiségű új tudományos eredmény vált közkinccsé. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja

A bűnbánat milliárdjairól is dönteni kéne Koppenhágában

A saját meggazdagodásukkal okozott károkért is vezekelnének a fejlett országok, ha a koppenhágai klímacsúcson meg tudnának állapodni egy pénzalapról, amely a szegény államokat segítené az éghajlatváltozás következményeinek elviselésében. Egyelőre sok a bizonytalan tényező, és a korábbi tapasztalatok sem túl jók, a gazdasági válság azonban adott egy nyomós érvet a fejlődő világ kezébe: ha a gazdag országok képesek voltak hatalmas összegeket fizetni a saját bankjaik megmentésére, akkor valamennyit csurgathatnak a harmadik világnak is.

Dörgő beszédek a klímacsúcs nyitónapján

Utolsó esélyről, elszalaszthatatlan lehetőségről szóló beszédekkel kezdődött meg a koppenhágai klímakonferencia, ahol 192 ország küldöttei tárgyalnak arról, hogyan fékezzék meg a klímaváltozást. Egyelőre nincs egyetértés abban, kinek mennyi áldozatot kell vállalnia a bolygóért.

Amerikai ajándékkal indult a klímacsúcs

Az emberre veszélyesnek nyilvánította az amerikai kormány az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hatósági eszközökkel lépjen fel a gázkibocsátás ellen. A hétfőn megkezdődött koppenhágai klímacsúcson üdvözölték a vélhetően szándékosan erre az időpontra időzített döntést.

A pápa újévi üzenete

Ha békére törekszel, védd a teremtett világot

XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára

Az új év kezdetén szeretnék szívből békét kívánni minden keresztény közösségnek, a nemzetek vezetőinek és minden   jóakaratú embernek az egész világon. A béke 43. világnapja témájául ezt választottam: Ha békére törekszel, védd a   teremtett világot. A teremtett világ tiszteletben tartásának nagy jelentősége van azért is, mert „a teremtés Isten   minden művének kezdete és alapja”1, megóvása napjainkban lényegbevágó az emberiség békés együttélése   szempontjából.   

A pápa felhívást intézett a klímacsúcs résztevőihez

A Úrangyala-imádság alkalmával a pápa felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy a koppenhágai konferencián vegyék figyelembe a szegények és a jövő nemzedékek érdekeit. Advent második vasárnapján a Szentatya azt is hangsúlyozta, hogy az egyháznak folytonos megtisztulásra van szüksége.

Az egyház sokat vár Koppenhágától

Az egyház nagy várakozással tekint a koppenhágai csúcs elé – mondta Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivő. Lombardi szerint a siker kevésbé attól függ, hogy a kormányok mit döntenek az üvegházhatású gázok mágikus számairól. A siker sokkal inkább az egyéni döntéseken múlik. Erdő Péter bíboros imádságra kéri a híveket.

"Nincsen B-bolygónk" - kezdődik a klímacsúcs

Magyarország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb áldozata az ENSZ szerint, ezért különösen fontos, hogy a hétfőn kezdődő koppenhágai klímacsúcson valamilyen értékelhető eredmény szülessen. Megállítható még a klímaváltozás? Ki mit hajlandó tenni ezért? Ki az, aki csak látszólag nagyvonalú? Mit akar Magyarország? És egyáltalán: tudnak-e együttműködni a világ országai egy globális probléma megfékezéséért?

Éghajlati katasztrófa egy pillanat alatt

Korábban az a megnyugtató nézet uralkodott a klimatológusok között, hogy a földi éghajlat gyökeres megváltozásához több tízezer év szükséges, s a hirtelen eljegesedés vagy felmelegedés legföljebb a hollywoodi történetekben fordulhat elő. A XX. század közepétől ez a szemlélet változni kezdett, mára pedig világossá vált: akár néhány hónap is elegendő lehet egy drasztikus változáshoz.

Oldalak